Hollókő ófalu és táji környezete

Palócföld éke, e táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, Nógrád megye egyik apró zsákfaluja; népi építészetéről, népviseletéről és ízes tájszólásáról híres.

A ma nem egészen négyszáz lelket számláló település közepén álló műemlékcsoport 67 védett épületet foglal magában - többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházakat, melyek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a konyhába lép az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt; a ház ura lakott itt családjával. Hátrafelé pedig az éléskamrába jutottak. Itt tárolták a gabonát, és ez volt az idősek háló helye is.

A falu lakói ünnepi alkalmakkor ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A hagyományos női öltözék a tarka szoknya; alatta munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár húsz alsószoknyát is viseltek. Hollókő tehát mindmáig a múlt eredeti állapotában megőrzött szelete, ami legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. 

A falu története és nevének eredete egy réges-régi legendához fűződik. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András földesúr elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki amúgy boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel. Így esett, hogy az ördög parancsára az ördögfiak hollók képében elhordták a vár épületköveit, és mai helyén, a hatalmas sziklán felépült Hollókő vára.

Képek: https://pixabay.com/hu/